Hogyan tudnak egyes cégek európai színvonalú bért fizetni az alkalmazottaiknak?
Hogy van az, hogy mások pedig még mindig minimálbért fizetnek hivatalosan és kipótolják valahogy?
Miért vannak olyan vezetők, akik körülveszik magukat kiváló munkatársakkal, miközben mások a munkaerőhiánytól szenvednek?

Ezeket a kérdéseket vegyük egy kicsit górcső alá!

Először gondoljunk csak bele, hogy miért vannak a vállalkozóknak alkalmazottaik?

Mert egyre kevesebb az idejük és vannak olyan feladatok, amelyeket célszerű valaki mással megcsináltatniuk.
A vállalkozás kezdetén mindent a vállalkozó csinál, aztán egyszer csak eljut oda, hogy szüksége lesz alkalmazottakra. Amikor eljön ez az idő, akkor a vállalkozás még nem nagy, pénzügyileg még nem stabil, ezért igyekeznek olcsón megúszni a kérdést.
Emlékszem, hogy néhány éve még sorban álltak a jobbnál jobb szakemberek a munkáért, mára ez nagyon megváltozott. Az olcsón megúszásra való törekvés azonban még sokak fejében nem változott meg.
Amikor az első alkalmazottamat felvettem, úgy számoltam, hogy az én óradíjamtól olcsóbban tudjak megcsináltatni valakivel olyan munkákat, amelyekhez nem szükséges szakértelem, csak jó hozzáállás.

Tudod, hogy mennyi az óradíjad?

Ha nem, akkor ezt kell először kiszámolnod és így sokkal objektívebb lesz a leendő alkalmazott bérének meghatározása.

Tudnod kell, hogy mennyi az óradíjad, mert enélkül semmi esély rá, hogy a jövőben valóban meg fogod becsülni az alkalmazottaidat.
Hogy függ össze ez a két dolog?
Úgy, hogy tudnod kell, hogy azt a munkát, amelyet most te végzel, de mással szeretnéd elvégeztetni, neked mit is ér?
Örülnöd kell, hogy elvégzi helyetted más a munkát, úgy, hogy még nyereséged is származik az ügyletből. Ezért kell megbecsülnöd azt, aki neked dolgozik. Például: Ha az óradíjad 5000 Ft, és utálsz adminisztrálni, ezért ha felveszel egy adminisztrátort a piaci ár duplájáért (mondjuk 3000 Ft-os óradíjért), akkor örülhetsz, hogy 2000 Ft-od megmarad óránként és megszabadulsz az adminisztratív tehertől.

Miért fizetnél dupla bért az alkalmazottnak?
Mert az a cél, hogy a munka jó minőségben, határidőre legyen elvégezve.

Lerágott csont, de mindig ide kanyarodunk vissza: Csak a becsületesen játszó vállalkozók tudnak oda jutni, hogy megfelelő bért fizessenek az alkalmazottaiknak. Mutyis cégek kicsik maradnak, soha nem lesznek jó alkalmazottaik.

A magas járulékok valóban torzítják a viszonyokat. A cégvezető úgy érzi, hogy kifizet mondjuk 300 000 ft-ot havonta, amelyből az alkalmazott nagyjából a felét kapja kézhez. Tehát a vezető joggal várná el, hogy ennyi pénzért dolgozzanak rendesen, az alkalmazott pedig elégedetlen, hiszen kézhez alig kap valamit. Ez baj. Akkor sem megoldás a minimálbér és a zsebbepénz. Ha valaki nem képes szakítani ezzel a rendszerrel, akkor mindig ezt a torz képet kell kezelnie. Sokan arra hivatkoznak, hogy nem lesz már úgysem nyugdíj, az egészségügy rossz, minek fizessünk járulékot? Ha senki nem fizetne, még ennél is rosszabb lenne minden. Nyugdíj pedig igenis lesz, mert hip-hop eltelik az a 10-20 év és már mehetünk is nyugdíjba… Érdemes egy kicsit belegondolni, hogy hogy megy az idő.
A normális alkalmazottak ma már nem mennek bele ebbe a játékba, ezért is érdemes átalakítani a gondolatokat.

Tegyük fel, hogy valaki nem mutyizik, és elhatározza, hogy tisztességes bért fizet az embereinek, és megbecsüli őket.
Ebben is célszerű lépésről lépésre haladni, fokozatosan felépíteni azt a csomagot, amelyért sorban állnak a legjobb munkaerők.
Nem az a cél, hogy azonnal nagyot tudjunk szakítani.
Az első és talán legnagyobb hiba, hogy ha egy vállalkozó felvesz embereket, rajtuk azonnal spórolni és keresni akar, pedig először  csak a felszabaduló időnek kéne örülni. Később már lehet mérni termelékenységet, ki lehet számolni a hozzáadott értéket, de először csak örülni kell, hogy valaki más végzi a feladatot.

Az emberekeinket tehát nagyon meg kell becsülni, mint afféle belső ügyfeleket, hiszen rájuk bízzuk a külső ügyfeleinket, akikből élünk.

A felszabaduló időben többet tudunk dolgozni, tehát növelni tudjuk a céget, újabb piacokat tudunk elérni, nagyobb ügyfeleket tudunk megnyerni, ráérünk céget fejleszteni. Ennek kell leginkább vállalkozóként örülni. Sajnos tudomásul kell venni, hogy ma ki kell fizetni a tisztességes béreket, mert ha tőlünk nem kapja meg az alkalmazott, akkor megkapja majd mástól. Elmegy.

Az alkalmazottaknak szerintem a mai világban nem csak fizetésre van szükségük. Szükségük van jó munkahelyi környezetre, egyéb juttatásokra, normális kollégákra, többek között finom kávéra, menő kocsira, jó telefonra és mellesleg jó vezetőre.

Érdemes úgy gondolkodni, hogy az alkalmazottak biztonságra, és jó életminőségre vágynak. Nem lehet ma már úgy gondolkodni, hogy megkapják a fizetést és ennyi. Ennél sokkal több kell. Többet várnak el, ami logikus, és ha megadjuk nekik, mi is többet várhatunk el tőlük vezetőként.

Ami szerintem iszonyatosan hiányzik a mai cégvezetőkből, az a nagyvonalúság. Sajnálják a pénzt mindenre, pedig ha valaki nagyvonalú és megtanulja, hogy először vetni kell, és utána lehet aratni, először bizalmat kell adni, majd lehet tartani a markunkat, akkor sikerre van ítélve. Ez lehet, hogy furcsán hangzik, de próbáljuk ki, mert így van. Adjunk nagyvonalú fizetést, várjunk el érte profi munkát, majd adjunk ismét nagyvonalú cafeteriát és várjunk el még jobb munkát. Adjunk bónuszokat és jutalmakat, és kötelezzük el az alkalmazottat. Adjunk felelősséget, beleszólást, hatalmat és élvezzük, hogy nélkülünk is megy a szekér.

Mert megy. Ezt is érdemes elhinni. Az alkalmazottak ezen a szinten érzik legjobban magukat. Akkor köteleződnek el, ha a cég egy kicsit az övék. De eddig el kell juttatni őket.
Ha jól érzik magukat, megtalálják a számításukat anyagilag, élhetik azt az életet, amely jó nekik, biztonságban érezhetik magukat, akkor elkötelezettek lesznek a cég céljai, értékrendje, filozófiája mellett. Ha nem, akkor csak fizetett ellenségek maradnak, akik bármikor hátat fordítanak a cégnek és egyik pillanatról a másikra a konkurencia szekerét fogják tolni.

Annak érdekében, hogy ez ne így legyen, ajánlom a cégvezetőknek, hogy vizsgálják meg, hogy a saját cégükben lennének-e alkalmazottak? Ha nem, akkor gondolkodjanak el azon, hogy mit kellene máshogy csinálni ahhoz, hogy szívesen dolgozzanak a cégüknél!

 

Share This

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás