A vállalkozók életének talán a legnehezebb kérdések egyike az, hogy vegyek-e fel  alkalmazottat?

Mindenki eléri egyszer, hogy túl sok lesz a munkája, vagy mindig szorítja a határidő, vagy irreálisan sokat dolgozik, azonban az alkalmazott felvétele esetében azért nehéz a döntés, mert az ember általában bizonytalan. Nem tudja, hogy tud e folyamatosan munkát adni az emberének, nem tudja, hogy ki tudja e fizetni a bérét, a járulékait, kétséges, hogy megbízhat e a jövendőbeli kollégában, sorolni lehetne az aggályokat.

Vannak persze egyértelmű esetek, amikor világos, hogy mi a feladat, mire kell ember, mennyit kell neki fizetni, de a legtöbb esetben számtalan kétely nehezíti meg a döntést.

Vegyünk példának egy értékesítéssel foglalkozó, gyakorlatilag kereskedő, de speciális, projektszerű értékesítő vállalkozót, aki a segítségemet kérte a bővítéshez.

A vállalkozó lakberendezéssel, leginkább konyhák értékesítésével foglalkozott.

A munkamenete úgy nézett ki, hogy az irodájában, amely egyben egy kis bemutatóterem volt fogadta az ügyfeleket, megbeszéltek mindent a munkával kapcsolatban, kiválasztották a színeket, anyagokat. Ezután elkészítette az ajánlatot, majd az ajánlat elfogadása után egy szakemberrel kiment a helyszínre és mindent felmértek. Ezután indult a beszerzés, a gyártásba adás, és minden intézni való a projekttel kapcsolatban.

Ha összeállt minden, néhány hét múlva kezdődött a beszerelés, ami általában 2 napot vett igénybe, és akkor az emberünk a helyszínen volt, a kivitelezőket irányította.

Párhuzamosan futtatott 5-6 projektet, de a gyakori csúszások és a megnövekedett igény miatt sokkal többet lehetett volna dolgozni, azonban ezt nem bírta már, jogosan felmerült az igény, hogy alkalmazottra van szüksége.

Hezitált, mert nem bízott benne, hogy az alkalmazottja tudja e majd olyan színvonalon végezni a munkát, ahogy ő. Jól tud e bánni az emberekkel? Odaér e időben? Átlátja e a projekteket? Valóban jól tárgyal e a beszállítókkal? Törődik e egyáltalán az ügyfelekkel, vagy csak kilóra lenyomja a munkaórákat és ennyi?

Ebben a kérdéshalmazban az is benne volt, hogy igazán nem is tudja, hogy pontosan mire, milyen embert kell felvennie.

Itt kerültem a történetbe.

Láttam, hogy a vállalkozónak nem volt terve a jövőre nézve. Csinált valamit (nagyon jó színvonalon, igazi profi volt) de nem volt tudatos.

A klasszikus feladatleosztási, delegálás technikát alkalmaztuk egy kicsit speciális módon.

Össze irattam vele az összes feladatot, tevékenységet, amit csinál.

Majd a listát kibővítettük a következő megbeszélésen. Benne volt minden. Az ügyfelekkel való megbeszéléstől a postán ácsorgáson át, az irodatakarítás, a szállítás, a számlázás, a könyvelővel való megbeszélés, a bankügyintézés, a szemét kidobása, minden.

Jó hosszú lista volt.

  • Majd kinyomtattuk és kapott három színkiemelőt.
  • Egy zöldet, egy sárgát és egy pirosat.
  • Először megjelöltük a pirossal azokat a dolgokat, amelyeket utál.
  • Aztán megjelöltük zölddel azokat, amelyeket imád.
  • Utána megjelöltük sárgával azokat, amit más is el tud végezni.
  • A maradék néhánynál pedig egyesével elöntöttük, hogy mással érdemes végeztetni a feladatokat, vagy inkább neki kéne csinálni, ennek alapján vagy sárga, vagy zöld színt kapott.

 

Mi lett ebből? Mi lett a tanulság?

 

Egyértelművé vált, hogy mire is kellene neki koncentrálni, mivel kellene foglalkoznia. Egyértelmű lett az is, hogy egy leendő alkalmazottnak mit is kell majd csinálni.

 

A sárga színű tevékenységek egyértelműen, de a pirosak zöme is kialakították a leendő alkalmazott munkaköri leírását.

 

A zöld lett az övé.

Kirajzolódott, hogy a nem szeretett tevékenységekre és olyan dolgokra kell felvennie embert, ami a munka színvonalát nem érintik jelentősen, ő pedig végezheti az igazán fontos és kulcsfontosságú dolgokat, amelyeket mellesleg imád is.

Egy profi szürke eminenciás megbízható adminisztrátorra volt tehát szüksége, nem egy középkategóriás projektmenedzserre.

 

Mivel az adminisztrátorok bére jelentősen alatta marad egy projektmenedzser bérszínvonalának, az ezzel kapcsolatos félelme is eloszlott, mivel tudta, hogy az adminisztrátor bérét lazán kitermeli a vállalkozása.

 

Mi van vele most? (5 hónappal később)

Az első adminisztrátora kb 2 hetet dolgozott nála, de mivel elég lusta volt, elküldte, majd felvett egy másik jelöltet, aki agilis, és elmondása alapján, ahogy szaporodnak a teendők, egyre ügyesebb.

Működik a stratégia, jól megy a munka, fejlődik a vállalkozás. Ő sokkal jobban érzi magát, mert csak ritkán kell számára kellemetlen feladatokat végeznie.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás